1. A Nftv. és a SzTE Doktori Szabályzatának figyelembe vételével és ezek függelékeként a SzTE BTK-n működő Nyelvtudományi Doktori Iskola tanácsa az alábbi Szabályzatot fogadta el. A jelen Szabályzatban nem érintett kérdésekben az említett dokumentumok az irányadók. A SzTE Doktori Szabályzatából átemelt szövegrészek dőlt betűvel szerepelnek.


2. A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola (angolul: Graduate School in Linguistics).


3. A doktori iskola vezetője az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel rendelkező egyetemi tanár, törzstag. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül – a törzstagok többségének javaslatára – a doktori tanács választja, és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható.


A doktori iskola vezetőjének feladatai:

• felelősen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért;

• koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért;

• képviseli a doktori iskolát;

• irányítja a doktori iskola adminisztrációját és információcserét folytat az illetékes doktori tanácsokkal;

• figyelemmel kíséri az iskola pénzügyi felhasználását.


4. A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább három tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a képzési/kutatási programok vezetői. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több tanácskozási jogú doktorandusz is.


5. A DI törzstagja a törvényes feltételeknek eleget tévő mindazon oktató, akit a DIT felterjesztése alapján a Doktori Szabályzatban rögzített eljárás során jóváhagytak.. A DI további tagjai a DI oktatói, témavezetői és témakiírói. Ha a doktori iskola törzstagja más doktori iskolában is vállal témavezetést vagy oktatást, akkor azt be kell jelentenie saját doktori iskolája tanácsának.


6. A DI vezetőjének helyettese a DI törzstagja. Megbízását a DI vezetője adja, a DIT véleményének ismeretében.


7. A doktori iskolán belül képzési/kutatási program hozható létre. Ennek szükséges feltétele, hogy a programvezetőn kívül a programban részt vegyen további legalább egy témavezető és még legalább 3 vezető oktató. A doktori iskolán belül működő képzési/kutatási programok jog- és feladatkörét a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni. A képzési/kutatási programok indításáról – a doktori iskola javaslata alapján – a TDT dönt.

Képzési/kutatási program vezetője csak az illetékes doktori iskola törzstagi megfelelésű témavezetője lehet. Kivételesen indokolt esetben, az EDT hozzájárulásával ettől el lehet tekinteni. A képzési/kutatási program vezetőjét – a doktori iskola kezdeményezésére, a TDT jóváhagyásával – a TDT elnöke bízza meg. A megbízás megszűnik a programvezető lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszűnésével vagy felmentéssel a TDT döntése alapján.

A képzési/kutatási program vezetőjének feladatai:

• irányítja a programban folyó szakmai munkát;

• felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában.


8. A DIT szavazati jogú tagjai a DI vezetője és a 4. pontban meghatározott módon megbízott oktatók.

A DIT ülését, melyre félévenként legalább egyszer kerül sor, a DI vezetője hívja össze legalább egy héttel az ülés kitűzött időpontja előtt a napirend feltüntetésével. A DI tanácsát a tagok egyharmadának javaslata alapján össze kell hívni. A tanács határozatképes, amennyiben a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a jelen van.


9. A tanács ülését a DI vezetője vezeti. A tanács döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás levél útján is megvalósítható. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanács üléseiről emlékeztető készül, amelyet a DI irattárában kell elhelyezni. A DI adminisztrációjáról, irattáráról egy, a Dékáni Hivatal által külön díjazásban részesített munkatárs gondoskodik, aki egyben ellátja az iskolával kapcsolatos adatbázis koordinátori feladatokat a doktori.hu adatbázisban. A DI minőségbiztosításának megszervezéséért a DI vezetője felelős.


10. A doktori iskola tanácsának feladatai:

• az iskola belső szabályzatának és követelményrendszerének kidolgozása a doktori szabályzattal összhangban, valamint az ezek végrehajtása;

• a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és

szakmai feltételek biztosítása;

• a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, javaslattétel az oktatási foglalkozások meghirdetésére;

• a doktori iskola honlapjának a MAB előírásai szerinti létrehozása és rendszeres aktualizálása;

• a szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; a képzési tervek és a kutatási témák koordinálása, a témavezetők tevékenységének felügyelete;

• a doktori iskola számára biztosított kutatási normatívával való gazdálkodás az egyetem érvényes gazdálkodási szabályai szerint;

• a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése;

• javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére valamint a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tárgyaira;

• a doktori iskola vezetője, valamint a képzési/kutatási programok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok előterjesztése a TDT számára;

• a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkező változások kezdeményezése;

• a doktori iskola és a képzési/kutatási programok címében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése;

• új képzési/kutatási programok indításának kezdeményezése;

• indokolt esetben javaslatot tesz a TDT-nek a hallgatók programból való törlésére;

• a doktori szabályzatban leírt esetekben döntéseiről értesíti az illetékes testületeket; amennyiben azok 30 napon belül írásban nem kifogásolják az adott döntést, azt jóváhagyottnak kell tekinteni az illető testület részéről;

• meghatározza a doktori iskola által, a doktori fokozatszerzési eljárásban elfogadott idegen

nyelvek körét;

• kijelöli a választható szigorlati fő- és melléktárgyakat;

• javaslatot tesz a doktori felvételi bizottság összetételére.


11. A DIT a DI vezetőjének javaslatára dönt a felvételi bizottság tagjairól. A felvételi vizsga pontszáma 50-50%-ban megoszlik a jelentkező benyújtott dokumentumai alapján kiszámított ún.hozott, illetve a szóbeli felvételi vizsgán mutatott teljesítménye alapján a bizottság által megítélt “szerzett” pontok között.

A szigorlati és védési bizottságok tagjaira, továbbá a szigorlat fő- és melléktárgyaira az illetékes képzési programvezető (a továbbiakban: programvezető) véleményének figyelembe vételével a DI vezetője tesz javaslatot, amelyet elektronikus levélben a DIT tagjai elé terjeszt, akik ugyanilyen módon szavaznak róla.

Amennyiben a témavezető és a programvezető személye azonos, a DI vezetője az illetékes képzési program egy másik oktatóját kéri fel javaslattételre. Amennyiben a DI vezetője a témavezető, az eljárás teljes egészét a DI vezetőhelyettese bonyolítja le. A DIT tagja érintettség esetén az eljárásban nem vehet részt.


12. A DIT a programvezetők javaslata, illetve beszámolója alapján (a) dönt az egyes oktatási programokban folyó oktatás formájáról és tartalmáról, (b) jóváhagyja az oktatók személyét, akiket a TDT elé terjeszt elfogadásra, és (c) legalább évenként ellenőrzi az elfogadott tantervek teljesítését. Figyelemmel kíséri a hallgatók előmenetelét, a témavezető kijelöléséig irányítja a hallgatók tanulmányait és szükség esetén javaslatot tesz, illetve határoz a szükséges módosításokról. A programvezető az elfogadott tantervtől és oktatói állománytól való minden eltérést bejelent a DI vezetőjének, aki saját hatáskörében dönt arról, hogy a változást a DIT elé kell-e terjeszteni jóváhagyás céljából, de a változtatásokról a DIT-t mindig értesíteni kell. Amennyiben a DI vezetője a változtatással nem ért egyet, a javaslatot köteles a DIT elé terjeszteni.


13. A DI-ban folyó kreditrendszerű oktatás összesen legalább 8x2 elméleti tanóra (vagy annak megfelelő tutoriális; a továbbiakban: óra) felvételét teszi kötelezővé a beiratkozott hallgatóknak. Az órák egy része kötelező, más részük a DI-ban felkínált órák közül választható lehet. A programvezető javaslatára a DI vezetőjének engedélyével kivételesen a más DI-ban felkínált óra is beszámítható. A harmadik tanévben a DI nem ír elő kötelező foglalkozást, de a személyre szabott hallgatói feladatokat a programvezetők/témavezetők írásban rögzítik és annak egy példányát a DI vezetőjének eljuttatják. Az órákon kívüli kreditek beszámításának elveiről a DIT határoz.


14. A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek tudományos fokozatszerzésre való felkészülését. Egy témavezetőnek egy időben háromnál több doktorandusza csak az illetékes TDT egyetértésével lehet.


15. A DIT dönt a DI-ban meghirdethető témákról és a témakiírók, illetve témavezetők személyéről akiket a TDT elé terjeszt elfogadásra. Legkésőbb a képzés harmadik évében a doktorjelölt kérelmére és a programvezető javaslatára a doktorjelöltnek témát és témavezetőt kell kijelölni és erről az adott tanév utolsó DIT üléséig kell a Doktori Iskola vezetőjét értesíteni. A témavezetőt, akinek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, de az egyetemmel nem kell munkaviszonyban állnia, a DI tanácsának kell jóváhagynia. Az eljárás előtt be kell szerezni a felkért témavezető elfogadó nyilatkozatát. A témavezetőnek aláírásával kell hozzájárulnia az értekezésnek a védési eljárásra való benyújtásához. A doktorjelölt a témavezető elutasító döntésével szemben a DIT-hez fellebezhet. A DIT az ügyről elektronikus szavazással dönthet. Az értekezést elektronikus adathordozón is be kell nyújtani és védés után egy nyomtatott példányt a nyelvészeti értekezések központi gyűjteménye számára a DI rendelkezésére kell bocsátani. A védési bizottság tagjait az értekezés belső címlapján fel kell tüntetni.


16. A DI évente doktoranduszi beszámoló konferenciákat rendez, amelyen a II-III.-éves diákok kutatásaikról előadást tartanak, és a hallgatók, valamint az oktatók opponálják azokat. Ezen az összes diáknak és a DI törzstagjainak a megjelenése kötelező. A programot már elvégzett, de még nem doktorált doktoranduszok részvétele előadással ajánlatos. Az ő részvételük a programvezetők döntésétől függ.


17.  A doktorjelölt minden tanév után szeptember 15-ig a programvezető részére tudományos tevékenységéről egy rövid beszámolót, valamint egy (minden évben frissített) tématervet készít, amelyet a témavezető véleményez, illetve jóváhagy. A programvezető legkésőbb szeptember 30-ig a dokumentumokat továbbítja a DIT tagjainak. A beszámolót és a témavezető véleményét a SzTE Doktori Intézetének is meg kell küldeni, ami a DI vezetőjének a feladata. A doktoranduszok és téma-, illetve programvezetőik a kedvezményekre jogosító határidő lejártáig (azaz a végzés után még öt évig) adnak éves jelentéseket a végzett munkáról. Ha ez idő alatt nem készül el az értekezés vagy a kapcsolat megszűnt a doktorandusszal, akkor a jelentésben ennek okait kell megadni. Ugyancsak indokolni kell, ha a doktorandusz lemond az ösztöndíjáról.


18. A kreditrendszerű képzés elvégzését igazoló abszolutórium kiadásához az oktatási programot maradéktalanul el kell végezni és az összes szükséges aláírást (kreditet) meg kell szerezni. Ezt a programvezető és a DI vezetője együttesen igazolják.


19. A szigorlatra való jelentkezés feltétele a doktori képzésben részt vett hallgatók számára az abszolutórium megszerzése, valamint a témavédés előkészítése. A témavédés belső követelménye a DI-nak és azt legkésőbb a III. tanév végéig meg kell tartani. Ennek során a jelölt 5-10 oldalas téziseket készít értekezése tematikájából, amely dokumentumot legkésőbb két héttel a témavédés előtt megküldi a bizottság, valamint a DIT tagjainak. A témavédésen a témavezetője által vezetett vitában a téziseket belső és külső szakértők és a DI oktatói és hallgatói előtt kell megvédenie. A külső szakértő(k) írásban is nyilatkozhat(nak). A témavédésen a DI vezetőjének vagy megbízottjának részt kell vennie.

A DIT legutóbbi ülésén szabályozta a régi rendben történő témavédést a Szabályzat 19. pontjának alábbi kiegészítése révén:


A témavédésen a megjelent fokozatos oktatók az alábbi kérdésről szavaznak: „Alkalmas-e a tématerv a vitában felmerült esetleges módosításokkal együtt a disszertáció alapjául?”


20. A DI a védés előfeltételeként legalább 5 (öt) lektorált önálló tanulmány publikálását írja elő. Az elfogadott folyóiratok listája a DI honlapján található. A tanulmánykötetekben történő publikálást esetenként hagyja jóvá a témavezető javaslatára a programvezető, illetve ezek egybeesése esetén a DI vezetője vagy annak megbízottja.


21. A védés előfeltételeinek eleget tett minden doktorandusz előzetes ún. műhelyvitára nyújtja be a végleges változattal szembeni követelményeknek mind tartalmilag, mind formailag megfelelő értekezését. A védés publikációs előfeltételeinek teljesülését társszerzős művek esetében a társszerzőség (nyilatkozattal megerősített vagy ennek hiányában a társszerzők száma szerint megállapított) arányában fogadjuk el. A vitát legkésőbb két hónappal a kedvezményekre jogosító leadási határidő előtt kell lefolytatni. Műhelyvitát az oktatási programban részt nem vett doktorjelöltek esetében is kötelező tartani. Az oktatási programban részt nem vett doktorjelöltek kötelesek az illetékes program oktatói közül témavezetőt választani, aki felelős az értekezés tudományos színvonaláért. A műhelyvitát annak kitűzött időpontja előtt legalább egy hónappal meg kell hirdetni legalább a DI-n belül, megadva az értekezés elérhetőségének módját is (nyomtatott példány, internetes link vagy kérésre fájl küldése). A műhelyvitán legalább 5 tudományos fokozattal bíró személy kell, hogy személyesen vagy előzetesen elküldött írásos véleménnyel részt vegyen, közülük ketten a felkért bírálók, egy pedig a levezető elnök. Az írásos véleményben nyilatkozni kell arról, hogy az értekezés alkalmas-e a nyilvános védésre. A vita előtt a jelölt legfeljebb 20 perces szabadelőadásban összefoglalja eredményeit. A műhelyvita végén a megjelent fokozatos résztvevők „igen-nem”-mel szavaznak a dolgozat alkalmasságáról a következő három formula szerint: a) változtatás nélkül megfelel és beadható, b) nem felel meg, c) a mellékelt pontokban rögzített módosítások elvégzése után beadható. A műhelyvitáról jegyzőkönyv készül a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök aláírásával, amelyet a DIT-tagok körlevélben megkapnak és amelynek eredeti példánya a DI irattárába kerül. A nyilvános vitára beadott értekezés mellékleteként a jelölt külön dokumentumban felsorolja, hol és hogyan tett eleget az értekezésben a jegyzőkönyvben rögzített módosítási javaslatoknak. A témavezető csak ennek ismeretében járulhat hozzá az értekezés beadásához (l. 15. pont.)


22. A védésre szóló hivatalos meghívóban, valamint a doktori értekezés előlapján fel kell tüntetni a témavezetőnek, továbbá a védési bizottság minden tagjának a nevét.


23. A DI-t az egyetem más szervezetei és az egyetemen kívüli intézmények előtt a DI vezetője, annak távollétében a helyettese, illetve a DIT egyik, a DI vezetője által felkért tagja képviselheti. A DI vezetőhelyettese a távollévő DI-vezetőt teljes jogkörrel helyettesíti, kivéve a szavazategyenlőség esetét (vö.  9. pont).


24. A DI költségvetésének nyilvántartása a DI egységes munkaszámán történik, amelyet a DI ügyintézője kezel. Aláírási joga a DI vezetőjének és helyettesének van. A DI bevételeiből, azaz a hallgatói normatív támogatásból, tandíjból és költségtérítésből, az oktatási programok és/vagy témavezetők az oktatott/vezetett hallgatók és órák arányában igényelhetnek kiadásokat a DIT által külön megállapítandó szabályok szerint. A költségvetési tervekről és beszámolókról a DIT dönt. A képzési normatívából, illetve kötségtérítésből részesült oktatási programok vezetői minden év február 15-éig eljuttatják a DIT tagjainak az előző évről szóló költségvetési beszámolójukat.



1. Melléklet


A Nyelvtudományi Doktori Iskolában működő oktatási programok és vezetőik:


altajisztika: Dr. Zimonyi András, DSc, hab. egyetemi tanár,

angol alkalmazott nyelvészet: Dr. Fenyvesi Anna, PhD, hab. egyetemi docens

elméleti nyelvészet: Dr. Németh T. Enikő, DSc, hab. egyetemi tanár,

francia nyelvészet: Dr. Gécseg Zsuzsanna, PhD, hab. egyetemi docens,

magyar nyelvészet: Dr. Forgács Tamás, CSc, hab. egyetemi docens,

német nyelvészet: Dr. Bassola Péter, DSc, professor emeritus,

orosz nyelvészet: Dr. Bibok Károly, CSc, egyetemi docens,

történeti szlavisztika: Dr. Kocsis Mihály, DSc, hab. egyetemi tanár,

uráli nyelvészet: Dr. Bakró-Nagy Marianne, DSc, hab. egyetemi tanár.


A DIT tanácsának tagjai a fent felsorolt programvezetők, illetve Dr. Kenesei István, DSc, hab. egyetemi tanár mint tanácskozó tag és Berente Anikó, tanácskozási joggal rendelkező hallgatói képviselő.


A Doktori Iskola vezetője: Dr. Kocsis Mihály, DSc, hab. egyetemi tanár.



2. Melléklet


Az értekezés terjedelme szóközökkel számítva minimum 240 ezer, maximum 480 ezer N (leütés). Ebbe nem tartozik bele a melléklet, a függelék és az adatbázis, de beleszámít a bibliográfia és a láb- vagy végjegyzetek. A dokumentum Times New Roman 12-es vagy azzal egyenértékű betűméretű, másfeles sorközzel írott, 3 cm-es belső és 2 cm-es külső margójú oldalakból áll. Kétség esetén a Doktori Iskola bekérheti a disszertáció Word formátumban elkészített elektronikus változatát.


Szabályzatok

Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának

2016. szeptember 1. előtt kezdődött doktori képzésre vonatkozó szabályzata


Letölthető pdf: DI_SZAB_15-10.pdf

Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának szabályzata


Letölthető pdf: DI_SZAB_2018.pdf


1. A Nftv. és a SZTE Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzatának figyelembevételével és ezek függelékeként a SZTE BTK-n működő Nyelvtudományi Doktori Iskola Tanácsa az alábbi Szabályzatot fogadta el. A jelen Szabályzatban nem érintett kérdésekben az említett dokumentumok az irányadók. A SZTE Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzatából átemelt szövegrészek dőlt betűvel szerepelnek. Jelen szabályzat a 2016. szeptember 1-én induló képzésre vonatkozik. A korábbi képzési rendben részt vevők számára az SZTE korábbi Doktori Szabályzata, valamint a NYDI korábbi szabályzata marad érvényben.


2. A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola (angolul: Graduate School in Linguistics).


3. A doktori iskola vezetője az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel rendelkező egyetemi tanár, törzstag. A doktori iskola vezetőjét az EDT javaslatára – a MAB szakértői véleménye és a Szenátus jóváhagyása alapján – a Rektor bízza meg. A megbízás megszűnik a doktori iskola vezetőjének lemondásával vagy teljes idejű munkaviszonyának megszűnésével. A doktori iskola tanácsa választhat iskolavezető-helyettest az iskola törzstagjai közül, akit az illetékes TDT hagy jóvá és erről az EDT-t tájékoztatja. A helyettes az iskola vezetőjét annak akadályoztatása esetén, halasztást nem tűrő ügyekben ideiglenesen helyettesítheti. A doktori iskola vezetőjének feladatai:

− a doktori iskola létesítési eljárása során felelős annak sikeres koordinálásáért;

− felelősen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért;

− koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért;

− képviseli a doktori iskolát;

− irányítja a doktori iskola adminisztrációját és információcserét folytat az illetékes doktori tanácsokkal;

− figyelemmel kíséri az iskola pénzügyi kereteinek felhasználását.


4. A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább három tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjait a doktori iskola törzstagjai választják és a TDT-k bízzák meg. A képzési/kutatási programok vezetői – amennyiben nem választott tagok – az üléseken meghívottként vesznek részt. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több tanácskozási jogú doktorandusz is. A doktori iskola ta- nácsa titkárt kérhet fel, aki a tanács döntésének megfelelően az üléseken szavazati vagy ta- nácskozási joggal vesz részt. A doktori iskola titkára segíti az iskolavezető munkáját, a doktori iskola adminisztrációs feladatainak ellátásában. A titkár feladatait a doktori iskola vezetője határozza meg.


5. A DI törzstagja a törvényes feltételeknek eleget tévő mindazon oktató, akit a DIT felterjesztése alapján a Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzatban rögzített eljárás során jóváhagytak. A DI további tagjai a DI oktatói, témavezetői és témakiírói. Ha a doktori iskola törzstagja más doktori iskolában is vállal témavezetést vagy oktatást, akkor azt be kell jelentenie saját doktori iskolája tanácsának.


6. A doktori iskolán belül képzési/kutatási program hozható létre. Ennek szükséges feltétele,

hogy a programvezetőn kívül a programban részt vegyen további legalább 3 oktató. A doktori iskolán belül működő képzési/kutatási programok jog- és feladatkörét a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni. A képzési/kutatási programok indításáról – a doktori iskola javaslata alapján – a TDT dönt.

Képzési/kutatási program vezetője csak az illetékes doktori iskola törzstagi megfelelésű témavezetője lehet. Kivételesen indokolt esetben, a TDT hozzájárulásával ettől el lehet tekinteni. A képzési/kutatási program vezetőjét – a doktori iskola kezdeményezésére, a TDT jóváhagyásával – a TDT elnöke bízza meg. A megbízás megszűnik a programvezető lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszűnésével vagy felmentéssel a TDT döntése alapján.

A képzési/kutatási program vezetőjének feladatai:

• irányítja a programban folyó szakmai munkát;

• felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában.


7. A DIT szavazati jogú tagjai a DI vezetője és a 4. pontban meghatározott módon megbízott oktatók.

A DIT ülését, melyre félévenként legalább egyszer kerül sor, a DI vezetője hívja össze legalább egy héttel az ülés kitűzött időpontja előtt a napirend feltüntetésével. A DI tanácsát a tagok egyharmadának javaslata alapján össze kell hívni. A tanács határozatképes, amennyiben a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a jelen van.


8. A tanács ülését a DI vezetője vezeti. A tanács döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás levél útján is megvalósítható. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanács üléseiről emlékeztető készül, amelyet a DI irattárában kell elhelyezni. A DI adminisztrációjáról, irattáráról és az ODT adatbázisában az iskolával kapcsolatos koordinátori feladatokról a Karral munkaviszonyban álló ügyintéző(k) gondoskodik/gondoskodnak. A DI minőségbiztosításának megszervezéséért a DI vezetője felelős.


9. A doktori iskola tanácsának feladatai:

• az iskola belső szabályzatának és követelményrendszerének kidolgozása a doktori szabályzattal összhangban, valamint az ezek végrehajtása;

• a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása;

• a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, javaslattétel az oktatási foglalkozások meghirdetésére;

• a doktori iskola honlapjának a MAB előírásai szerinti létrehozása és rendszeres aktualizálása; • a szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; a képzési tervek és a kutatási témák koordinálása, a témavezetők tevékenységének felügyelete;

• a doktori iskola számára biztosított kutatási normatívával való gazdálkodás az egyetem érvényes gazdálkodási szabályai szerint;

• a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése;
• javaslattétel a komplexvizsga- és bírálóbizottságok összetételére, valamint a komplex vizsga tárgyaira;

• a doktori iskola vezetője, valamint a képzési/kutatási programok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok előterjesztése a TDT számára;

• a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkező változások kezdeményezése;

• a doktori iskola és a képzési/kutatási programok címében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése;

• új képzési/kutatási programok indításának kezdeményezése;

• indokolt esetben javaslatot tesz a TDT-nek a hallgatók programból való törlésére;

• a doktori szabályzatban leírt esetekben döntéseiről értesíti az illetékes testületeket; amennyiben azok 30 napon belül írásban nem kifogásolják az adott döntést, azt jóváhagyottnak kell tekinteni az illető testület részéről;

• meghatározza a doktori iskola által, a doktori fokozatszerzési eljárásban elfogadott idegen nyelvek körét;

• kijelöli a komplex vizsga választható tárgyait;

• javaslatot tesz a doktori felvételi bizottság összetételére.


10. A DIT a DI vezetőjének javaslatára dönt a felvételi bizottság tagjairól. A felvételi vizsga pontszáma 50–50%-ban megoszlik a jelentkező benyújtott dokumentumai alapján kiszámított ún. hozott, illetve a szóbeli felvételi vizsgán mutatott teljesítménye alapján a bizottság által megítélt „szerzett” pontok között.

A komplexvizsga- és védési bizottságok tagjaira, továbbá a komplex vizsga tárgyaira az illetékes képzési programvezető (a továbbiakban: programvezető) véleményének figyelembevételével a DI vezetője tesz javaslatot, amelyet elektronikus levélben a DIT tagjai elé terjeszt, akik ugyanilyen módon szavaznak róla.

Amennyiben a témavezető és a programvezető személye azonos, a DI vezetője az illetékes képzési program egy másik oktatóját kéri fel javaslattételre. Amennyiben a DI vezetője a témavezető, az eljárás teljes egészét a DI vezetőhelyettese bonyolítja le. A DIT tagja érintettség esetén az eljárásban nem vehet részt.


11. A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre). A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó két tárgyból tesz vizsgát. A vizsgatárgyak listáját a programleírások tartalmazzák.A komplexvizsga-bizottság és a vizsgatárgyak TDT általi elfogadása után a vizsgázó témavezetőjének javaslata alapján a vizsgáztatók összeállítják a komplex vizsga teljesítéséhez szükséges olvasmánylistát és azt a vizsgázó tudomására hozzák.

A komplex vizsga nyilvános, azon bármely egyetemi polgár jelen lehet, de csak a vizsgabizottság tagjai kérdezhetik a vizsgázót. A komplex vizsgára szóló meghívó szétküldéséről a NYDI oktatói és doktoranduszai körében a programvezető gondoskodik a komplex vizsga előtt két héttel.

A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó szabad előadásban (illusztrált prezentációban) bemutatja a két tárgyból előre elkészített 20–20 perces összefoglalóját, majd válaszol a vizsgáztatóknak az összefoglalókból kiinduló kérdéseire.

A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A szabadon (illusztrált prezentáció segítségével) előadott 20–30 perces beszámoló írásbeli, tézisszerűen kidolgozott anyagát a vizsgázó két héttel a komplex vizsga napja előtt köteles megküldeni (elektronikus formában) a bizottság tagjainak és tájékoztatás céljából a NYDI DIT tagjainak.

A komplex vizsgát a NYDI oktatási nyelveinek egyikén. (Siket vizsgázó esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani.)



12. A témavezető előzetesen írásban értékeli a vizsgázót. Az írásos értékelést a komplex vizsga előtt két héttel megküldi a vizsgabizottság elnökének és tájékoztatás céljából a NYDI DIT tagjainak. A témavezető értékelését csatolni kell a komplex vizsga jegyzőkönyvéhez. Egyéni felkészülő esetén az illetékes doktori iskola tanácsa felkérheti a kijelölt témavezetőt/konzulenst vagy egyik oktatóját előzetes értékelés elkészítésére.


13. A vizsgabizottság tagjai a vizsga elméleti és disszertációs részét külön-külön értékelik 0–5 fokozatú skálán. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg, azokra legalább 3 pontot ad és az átlagos pontszám legalább 3. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt, vagy nem megfelelt minősítés lehet. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. Ha a megismételt komplex vizsga sikertelen, a doktoranduszi jogviszony megszűnik, a képzés lezárul.


14. A doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő komplex vizsgára való jelentkezéséhez a doktori iskola legalább két, min. 20–20 ezer karakter hosszúságú (szóközökkel együtt) publikációt követel meg. A szakmai lektor bírálata után javított változat közléséről szóló igazolás alapján is elfogadható publikációként egy cikk/tanulmány. A komplex vizsga előkészítése és lefolyása a szervezett képzésben szabályozott módon történik (beleértve a DIT által illetékesnek minősített programvezetőt és kijelölt témavezetőt). A 13. pontnak a sikertelen komplex vizsga ismétlésére lehetőséget adó szabályozása az egyéni felkészülőre nem áll, mert nem doktoranduszról van szó: a hallgatói jogviszony csak a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre (l. a 11. pontot). Sikertelen komplex vizsga esetén az egyéni felkészülő az új jelentkezése elfogadása után tehet újból vizsgát.

A sikeres komplex vizsga 90 kreditpont automatikus elismerését jelenti, amely a 30 képzési kreditet mindenképpen tartalmazza. Kérelemre további kreditek is elismerhetők a képzési tervben szereplő egyéb követelmények (kutatási beszámoló, konferencia-előadás, publikáció stb.) teljesítettsége alapján. A 240 kredit legalább harmadát, azaz 80 kreditet azonban a NYDI-ben kell megszerezni (a komplex vizsgával megszerzett 90 krediten felül).


15. A DIT a programvezetők javaslata, illetve beszámolója alapján (a) dönt az egyes oktatási programokban folyó oktatás formájáról és tartalmáról, (b) jóváhagyja az oktatók személyét, akiket a TDT elé terjeszt elfogadásra, és (c) legalább évenként ellenőrzi az elfogadott tantervek teljesítését. Figyelemmel kíséri a hallgatók előmenetelét, a témavezető kijelöléséig irányítja a hallgatók tanulmányait és szükség esetén javaslatot tesz, illetve határoz a szükséges módosításokról. A programvezető az elfogadott tantervtől és oktatói állománytól való minden eltérést bejelent a DI vezetőjének, aki saját hatáskörében dönt arról, hogy a változást a DIT elé kell-e terjeszteni jóváhagyás céljából, de a változtatásokról a DIT-et mindig értesíteni kell. Amennyiben a DI vezetője a változtatással nem ért egyet, a javaslatot köteles a DIT elé terjeszteni.


16. A DI-ben folyó kreditrendszerű képzés a kötelező (ill. kötelezően válaszható) és szabadon választható teljesítések moduljából tevődik össze. A kötelező (ill. a kötelezően választható) teljesítések fő komponensei az összesen legalább 5x2 elméleti kurzus, valamint a kutatómunka, amelynek a személyre szabott feladatait a programvezetők/témavezetők írásban rögzítik és annak egy példányát a DI vezetőjének eljuttatják. A szabadon választható teljesítések elfogadása a programvezető/témavezető előzetes engedélyéhez kötött. A programvezető javaslatára a DI vezetőjének engedélyével kivételesen a más DI-ben felkínált kurzus is beszámítható. A nem a DI-ben szerzett kreditek beszámításának elveiről a DIT határoz.


17. A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek a témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek tudományos fokozatszerzésre való felkészülését. Egy témavezetőnek egy időben háromnál több doktorandusza csak az illetékes TDT egyetértésével lehet. Egy doktorandusznak legfeljebb két társtémavezetője lehet.


18. A DIT dönt a DI-ban meghirdethető témákról és a témakiírók, illetve témavezetők személyéről, akiket a TDT elé terjeszt elfogadásra.

Doktori képzésre jelentkezni csak a témakiírók által meghirdetett kutatási témákra lehet, kivéve ha a jelentkező egyéni felkészülőként kíván a doktori képzésbe bekapcsolódni. A doktori iskola tanácsa által jóváhagyott kutatási témákat a doktori iskolának az Országos Doktori Tanács adatbázisában kell meghirdetnie a felvételi jelentkezés beadási határideje előtt legalább egy hónappal.

A témavezetőt, akinek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, de az egyetemmel nem kell munkaviszonyban állnia, a DI tanácsának kell jóváhagynia. Az eljárás előtt be kell szerezni a felkért témavezető elfogadó nyilatkozatát. A témavezetőnek aláírásával kell hozzájárulnia az értekezésnek a védési eljárásra való benyújtásához. A doktorandusz a témavezető elutasító döntésével szemben a DIT-hez fellebbezhet. A DIT az ügyről elektronikus szavazással dönthet.


19. A DI évente doktoranduszi beszámoló konferenciákat rendez, amelyen az I–III. éves diákok kutatásaikról előadást tartanak, és a hallgatók, valamint az oktatók opponálják azokat. Ezen az összes diáknak és a DI törzstagjainak a megjelenése kötelező.


20. A doktorandusz minden tanév után szeptember 15-ig a programvezető részére tudományos tevékenységéről egy rövid beszámolót készít, amelyet a témavezető véleményez, illetve jóváhagy. A programvezető legkésőbb szeptember 30-ig a dokumentumokat továbbítja a DIT tagjainak. A beszámolót és a témavezető véleményét a SzTE Doktori Intézetének is meg kell küldeni, ami a DI vezetőjének a feladata. A doktoranduszok és téma-, illetve programvezetőik a doktoranduszi jogállás lejártáig adnak éves jelentéseket a végzett munkáról. Ha ez idő alatt nem készül el az értekezés vagy a kapcsolat megszűnt a doktorandusszal, akkor a jelentésben ennek okait kell megadni. Ugyancsak indokolni kell, ha a doktorandusz lemond az ösztöndíjáról.


21. A kreditrendszerű képzés elvégzését igazoló abszolutórium kiadásához a programot maradéktalanul el kell végezni és az összes szükséges kreditet meg kell szerezni. Ezt a programvezető és a DI vezetője együttesen igazolják.


22. A DI a védés előfeltételeként legalább 5 (öt) lektorált önálló tanulmány publikálását írja elő. Az elfogadott folyóiratok listája a DI honlapján található. A tanulmánykötetekben történő publikálást esetenként hagyja jóvá a témavezető javaslatára a programvezető, illetve ezek egybeesése esetén a DI vezetője vagy annak megbízottja. A védés publikációs előfeltételeinek teljesülését társszerzős művek esetében a társszerzőség (nyilatkozattal megerősített vagy ennek hiányában a társszerzők száma szerint megállapított) arányában fogadjuk el.


23. A védés előfeltételeinek eleget tett minden doktorandusz előzetes, ún. műhelyvitára nyújtja be a végleges változattal szembeni követelményeknek mind tartalmilag, mind formailag megfelelő értekezését. (Az értekezést a NYDI oktatási nyelveinek egyikén lehet megírni). A vitát legkésőbb két hónappal a végleges változat leadási határideje előtt kell lefolytatni. (Siket vizsgázó esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani.) A műhelyvitát annak kitűzött időpontja előtt legalább egy hónappal meg kell hirdetni legalább a DI-n belül, megadva az értekezés elérhetőségének módját is (nyomtatott példány, internetes link vagy kérésre fájl küldése).

A műhelyvitán legalább 5 tudományos fokozattal bíró személy kell, hogy személyesen vagy előzetesen elküldött írásos véleménnyel részt vegyen, közülük ketten a felkért bírálók, egy pedig a levezető elnök. Az írásos véleményben nyilatkozni kell arról, hogy az értekezés alkalmas-e a nyilvános védésre. A vita előtt a jelölt legfeljebb 20 perces szabad előadásban összefoglalja eredményeit. A műhelyvita végén a megjelent fokozatos résztvevők „igen–nem”-mel szavaznak a dolgozat alkalmasságáról a következő három formula szerint: a) változtatás nélkül megfelel és beadható, b) nem felel meg, c) a mellékelt pontokban rögzített módosítások elvégzése után beadható. A műhelyvitáról jegyzőkönyv készül a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök aláírásával, amelyet a DIT-tagok körlevélben megkapnak és amelynek eredeti példánya a DI irattárába kerül. A nyilvános vitára beadott értekezés mellékleteként a jelölt külön dokumentumban felsorolja, hol és hogyan tett eleget az értekezésben a jegyzőkönyvben rögzített módosítási javaslatoknak. A témavezető csak ennek ismeretében járulhat hozzá az értekezés beadásához (l. a 18. pontot).

Műhelyvitát a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülők esetében is kötelező tartani. Az ilyen doktoranduszok értekezésének tudományos színvonaláért is a témavezető viseli a felelősséget (l. a 18. pontot).


24. Az értekezést elektronikus adathordozón is be kell nyújtani és védés után egy nyomtatott példányt a nyelvészeti értekezések központi gyűjteménye számára a DI rendelkezésére kell bocsátani. A védésre szóló hivatalos meghívóban, valamint a doktori értekezés előlapján fel kell tüntetni a témavezetőnek, továbbá a védési bizottság minden tagjának a nevét.

Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala az értekezést benyújtó kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.


25. Az idegen nyelvek ismerete: Olyan nyelv ismerete fogadható el, amelyen az adott tudományágban rendszeresen jelennek meg tudományos közlemények. (Amennyiben valamely tudományág műveléséhez ún. holt nyelvek (latin, ógörög stb.) is szükségesek, akkor ezeket a megfelelő tudományterületi szabályzatokban részletekbe menően szabályozni kell.)

Az egyik nyelvből legalább középfokú (komplex) állami nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékű bizonyítványt kell felmutatni. A második idegen nyelvből elegendő a SZTE IKI által tanúsított alapfokú vagy az azzal egyenértékű nyelvtudás. (Siket doktorandusz esetén a két idegen nyelv ismeretének követelményénél figyelembe vehető a nem magyar jelnyelv ismerete is.)

Nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgárok esetén az anyanyelvet az egyik idegen nyelvre vonatkozó követelmény teljesítéseként kell elfogadni, amennyiben az eleget tesz az adott doktori iskola nyelvi követelményeinek. Számukra a magyar is idegen nyelvnek számít.


26. A DI-t az egyetem más szervezetei és az egyetemen kívüli intézmények előtt a DI vezetője, annak távollétében a helyettese, illetve a DIT egyik, a DI vezetője által felkért tagja képviselheti. A DI vezetőhelyettese a távollévő DI-vezetőt teljes jogkörrel helyettesíti, kivéve a szavazategyenlőség esetét (vö. 9. pont).


27. A DI költségvetésének nyilvántartása a DI egységes munkaszámán történik, amelyet a DI ügyintézője kezel. Aláírási joga a DI vezetőjének és helyettesének van. A DI bevételeiből, azaz a hallgatói normatív támogatásból, tandíjból és költségtérítésből, az oktatási programok és/vagy témavezetők az oktatott/vezetett hallgatók és órák arányában igényelhetnek kiadásokat a DIT által külön megállapítandó szabályok szerint. A költségvetési tervekről és beszámolókról a DIT dönt. A képzési normatívából, illetve költségtérítésből részesült oktatási programok vezetői minden év február 15-ig eljuttatják a DIT tagjainak az előző évről szóló költségvetési beszámolójukat.


1. Melléklet

A Nyelvtudományi Doktori Iskolában működő képzési programok és vezetőik:

altajisztika: Dr. Zimonyi István, DSc, hab. egyetemi tanár,

angol alkalmazott nyelvészet: Dr. Fenyvesi Anna, PhD, hab. egyetemi docens,

elméleti nyelvészet: Dr. Németh T. Enikő, DSc, hab. egyetemi tanár,

francia nyelvészet: Dr. Gécseg Zsuzsanna, PhD, hab. egyetemi docens,

magyar nyelvészet: Dr. Forgács Tamás, CSc, hab. egyetemi docens,

német nyelvészet: Dr. Bassola Péter, DSc, professor emeritus,

orosz nyelvészet: Dr. Bibok Károly, CSc, egyetemi docens,

történeti szlavisztika: Dr. Kocsis Mihály, DSc, hab. egyetemi tanár,

uráli nyelvészet: Dr. Bakró-Nagy Marianne, DSc, hab. egyetemi tanár.


A DIT tanácsának tagjai a fent felsorolt programvezetők, valamint Dr. Kenesei István, DSc, hab. egyetemi tanár mint tanácskozó tag és a mindenkori megválasztott, tanácskozási jogú hallgatói képviselő.


A Doktori Iskola vezetője: Dr. Kocsis Mihály, DSc, hab. egyetemi tanár.


2. Melléklet

Az értekezés terjedelme szóközökkel számítva minimum 240 ezer, maximum 480 ezer N (leütés). Ebbe nem tartozik bele a melléklet, a függelék és az adatbázis, de beleszámít a bibliográfia és a láb- vagy végjegyzetek. A dokumentum Times New Roman 12-es vagy azzal egyenértékű betűméretű, másfeles sorközzel írott, 3 cm-es belső és 2 cm-es külső margójú oldalakból áll. Kétség esetén a Doktori Iskola bekérheti a disszertáció Word formátumban elkészített elektronikus változatát.